Elkezdődtek a Mary Poppins musical próbái! Először ketten – hárman összeállunk – akik ugyanazt a szerepet fogjuk játszani – és aztán elkezdünk próbálni. Ez zongorával, korrepetítorral történik: az elején még “bogarásszuk” a kottát, ebből lesz majd idővel egy biztos énektudás. Ilyenkor nem is annyira a korrepetíción sajátítom el a dalt, hanem ott szépen belemászik a dallam a fülembe, és aztán egész nap dúdolom, próbálom felidézni. Aztán jön az újabb próba, akkor már könnyebben megy, és így tovább… egyszerre csak eljut...

Hét végén két Madách Színházbeli kolléganőmmel kiszaladtunk Bécsbe megnézni a Macskák musicalt! A darabot több, mint tíz éve láttam utoljára Londonban, úgyhogy most nagy izgalommal vártam! Ami először feltűnt, az a hangtechnika volt: minden egyes szót lehetett érteni amit a színészek kiejtettek a szájukon. A sound designer kitett magáért akkor is, amikor valamelyik szereplő múltjába tekintettünk vissza: ilyenkor a hang is távolivá vált. A kórusok is úgy voltak megzengetve, mintha nagy katedrálisban szólnának. A fénytechnika pedig embertelen… persze minderre nem...

A múlt héten, abban a néhány meleg napban jól megfáztam az újra bekapcsolt klímáktól. A nagy utcai forróságból ugyanis beléptem egy megfelelően hűtött bankfiókba, ahol körülbelül 15 percet töltöttem el. Ez már elég is volt ahhoz, hogy hét végére előjöjjenek a klasszikus megfázás tünetei. Ez szinte minden nyári szezon elején megtörténik velem, amint beindul a “klímaszezon”. Természetesen az élet nem áll meg egy kis megfázástól: ugyanúgy folynak a próbák és az előadások – persze a színpadon, szerep közben szipogni nem...

Valamiért hadilábon állok a gépekkel. A múltkor is fellépésre mentem az Árpád hídon át, amikor a GPS -em egyszerre csak azt mondta a híd közepén, hogy: “fordulj meg”. Pedig jó volt az útirány, tudtam is, hogy körülbelül hová tartok – csak ő épp akkor kitalált valamit. Még szerencse, hogy nem teljesítettem az óhaját… Természetesen akkor is épp fellépésre igyekeztem – szerencsére még időben voltam… Ez annak köszönhető, hogy egyetlenegyszer pórul jártam húsz év alatt, és azóta megfogadtam: soha többé nem...

A hétvége remekül telt, ugyanis egy szuper esküvőn vettünk részt! A férjem unokatestvére fogadott örök hűséget szíve választottjának, s én is nagy örömmel és izgalommal készültem a jeles eseményre! Imádom az ilyen alkalmakat (mint a nők általában), ráadásul nálunk a család is olyan jól funkcionál családként, ahogy annak működnie kell – s ez csak plusz örömmel tölt el! Nálunk senkit nem kell erőnek erejével elrángatni a másik családjához, nem kell elfancsalodott arcokat nézni, órára vetett tekintetet takargatni… mindig örömmel megyünk...

Ki ismeri a Fisher Price játékokat? Akinek van egy és öt év közötti gyerkőce, annak bizonyára nem ismeretlen a név. Ezek a játékok az énekükkel egy idő múlva furcsa tüneteket okoznak a felnőtteknek, ám a gyerekek imádják őket! Nos, a tegnap délutánt hangstúdióban töltöttem, ahol egy ilyen gyerekjáték hangját énekeltem fel. Nagyon vicces volt az egész, mi is rengeteget nevettünk a felvételek alatt! Ilyenkor (is) örülök annak, hogy azzal foglalkozhatom amit szeretek, hiszen egy – egy ilyen alkalom rengeteg energiával...

Gyakran éjszaka (előadás után) ülök le a gépem elé, hogy szétnézzek a világhálón, leveleket (vagy épp blogbejegyzést) írjak. Ez utóbbinál nem is zavar semmi, ám szörfölés közben egyre gyakrabban tolakszanak a képbe kéretlen reklámok. Lényegében itt arra gondolok, amikor az egész oldalt eltolja a reklám valamelyik irányba és be sem lehet zárni, vagy épp nem a várt weboldalt tölti be a gép hanem helyette egy reklámot, és utána enged csak továbblépni. Ezekkel elterelik a gondolataimat más irányba – valahogy úgy,...

Egy picit rendhagyó bejegyzés lesz a mai, ugyanis arról mesélek benne, hogyan és miként válhat ez ember cicává. Egy kép ezernyi szóval felér, úgyhogy abból is lesz bőven! (a jobb oldali képen Détár Enikővel vagyunk láthatóak előadás előtt – már teljes jelmezben, sminkben) Bár gyakran előzi meg próba is az előadást, a készülődéssel ebben a darabban nem lehet viccelni! Legalább másfél órával hamarabb már ott vagyunk, előkészítjük a jelmezeket és a sminket. Maga a sminkelés egyébként 20 – 30 perc...

Minden színész életében adódnak olyan pillanatok melyek váratlanul lépnek fel a színpadon. Ilyenkor vagy azt kívánja az ember, hogy bár a föld nyílna meg alatta hirtelen vagy azt, hogy milyen jó lenne visszapörgethetnie az időt pár pillanattal a kellemetlen esemény előttig… Visszatekintve persze viccesek ezek a történetek… Az egyik ilyen eset a “Chicago”című musical előadásán történt, ahol Velma Kelly -t játszottam. Velma egy vagány, nagyképű, belevaló revütáncosnő, aki mindenkinél mindent jobban tud. Ehhez képest a következő történt: a nagy szóló...

Halász Pálma felkérésére vasárnap 17 – 18 óra között az Allée bevásárlóközpontban, a Cinema City mozinál aláírásokat gyűjtök, mégpedig a családon belüli erőszak megelőzésének, megszüntetésének érdekében. Mindenkit várok! Az alábbi levelet kaptam erről, melyet itt és most közzéteszek: Magyarországon ma minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája, legyen az fizikai bántalmazás, lelki kiszolgáltatottság vagy anyagi fenyegetettség. A statisztikák szerint hetente átlagosan egy nő válik férje vagy partnere áldozatává és havonta egy gyermek szintén a családon belüli erőszak...